Te Tudod, Hogy Melyik a Világ Legnagyobb Olajcége?

Többek között erre a kérdésre is választ kaptam tegnap, késő esti kedvenc műsoromban, a “60 Minutes”-ben. Talán emlékeztek még a 2007-2008 nagy olaj mizériára, amikor a kőolaj futures ára az egekbe tört! Még a Lurdy-házban hívtam fel a figyelmeteket arra, amikor a Goldman Sachs elemzője azt jelezte az akkor 100 dolláros árról, hogy “elképzelhetőnek tartja”, hogy a nem túl távoli jövőben akár 150 dollárra is felfuthat az ár! És lőn csoda! Alig négy hónappal később az árfolyam 50%-kal magasabban volt és a 150 dolláros jóslat közvetlen közelébe került. Beszéltünk róla, hogy a szélhámos árpumpálók valószínűleg betankolnak short pozíciókból és, hogy szerintem akár 50 dollárra is lezuhanhat az ár. Nos, alig néhány hónappal később 34 dollár tájékán fogott talajt. Azóta is kérdezem, hogy a sok elemző honnan vette azt a sok marhaságot, amit akkor összehordtak!

Egyértelmű volt a manipuláció – a tőzsdefelügyelet, a Kongresszus, az FBI mind vizsgálatot indított. Aztán hosszú ideig néma csend. Nos, a 60 Minutes stábja utánajárt a dolgoknak és érdekes információkat hozott az előtérbe. A szakértői vizsgálatok mind ugyanarra az eredményre jutottak. Az adott időszakban jelentős mennyiségű kőolaj tartalék állt rendelkezésre, a napi termelés is magas szinten volt. Ugyanakkor a fogyasztás egyértelműen visszaesett. Normális körülmények között (amikor hagyják a piacot működni) a kőolaj árának jelentősen esnie kellett vona. Ehelyett történelmi csúcsokon szárnyalt.

Aztán előjött a manipuláció kérdése. Néhány trader “mesélni kezdett”. Tudni kell, hogy ők a világtörténelem legjobban kereső traderei. Annak idején, amikor az Enron – talán még emlékeztek szintén a történelem legnagyobb csalására – az USA hetedik legjelentősebb corporation-ja volt és hatalmánál fogva elérte, hogy saját, privát tőzsdét üzemeltethessen, ahol felsétáltatta az elektromos áram árát és elsőnek California államot a csőd szélére kergette. 800 offshore cégen keresztül építették fel a kártyavárat, ami persze összeomlott. Nos, azok a traderek, akik azon a privát tőzsdén kereskedtek az Enron számára nagyon is ismerik a trükköket, hogyan lehet felsétáltatni az árat. Az Enron bukását követően kapkodtak értük a nagy brókercégek!

A riporter kérdésére miszerint “Melyik a világ legnagyobb olajcége” meglepő válasz érkezett. Nem Exxon vagy valami hasonló, amit joggal várhattunk volna. Nos, a válasz “JP Morgan és Goldman Sachs”. Tőlük jobban függ a kőolaj világpiaci ára, mint bárki mástól vagy bármilyan tényezőtől!

OPEC országok vezető szakértői csak annyit nyilatkoztak, hogy igen gyakran a kőolaj tőzsdei ára köszönőviszonyban sincs a valós piaci helyzettel és ők maguk is értetlenül állnak a dolgok előtt.

A riport utolsó szegmensében bemutatták a Világ legnagyobb olajmezejét és a hozzá kapcsolodó létesítményeket (Szaud Arábia). Aztán megkérdezték az ottani nagyfőnöktől, hogy meddig lesz elég a kőolaj? A válasz: “50 éven belül biztosan nem merül ki az olajkészlet.”

Tanulság: ismét bebizonyosodott, amit mindíg is tanítottam. Nem érdemes és nem is szabad fundamentális alapokra helyezni a kereskedési döntéseinket. Senki nem hiheti komolyan, hogy valami olyan információ lehet a birtokában, amit a piac már nem árazott be! Felmerül ismét és sokadszor az un. “elemzők” szerepe is. Gyakorlati szempontból zéró a hasznosságuk. Ha úgymond igazuk is van az alapokat illetően – a piacok nagy ívben tesznek erre!

Azt tradingeld, amit látsz! Nem kell bonyolítani a dolgokat. Emlékeztek a középhaladó tanfolyamom bevezető mondataira? “A trading nagyon egyszerű és nagyon nehéz. Saját magunk tesszük nehézzé, mert a két fülünk között helyet foglalő anyag elkedz okoskodni és elemzi az elemzés elemzésének az elemzését is. Akkor leszel hosszú távon sikeres kereskedő, ha mindettől megszabadulsz és azt tradingeled, amit látsz! Higgy a két szemednek! Ennyi!” (Mellékelve a kőolaj futures heti chartja.)