YM

Talán három hete is van már, amikor itt azt írtam, hogy a Piac következő lépése az lesz, hogy visszamegy a 12857-es szintre. Azt sejtem, hogy az árak hova fognak menni – de az nem rajtam múlik, hogy ténylegesen mikor érnek oda! Tragikomikus ahogy vacakoltak vele – majd pénteken reggel kijöttek a rossz eredmények (ekkor Európa már a Húsvéti hétvégét élvezte). Rettentően látszódik, hogy ezek a gazdasági eredmények milyen nagy mértékben vannak kozmetikázva. Aki itt él és jobban figyel, annak világos, hogy a “picit jó” híreket felnagyítják, az objektív, egyértelműen csalódást keltőeket pedig a háttérbe szorítják. Ennek persze meg kell majd inni a levét.

Többek kérdésére egy tömör válasz: a sokak által várt, két napos “alternatív tanfolyam” Budapesten kerül megrendezésre, június első hétvégéjén. A maga nemében egyedülálló lesz, ezt garantálom. Készül a beharangozó anyag és remélem, hogy ezen a héten ki is tudom küldeni!

2 responses to “YM

  1. A részvénypiaci emelkedés hitelességét csökkenti az alacsony forgalom. HAMIS!
    Gyakran olvasok arról mostanában, hogy bár emelkednek az amerikai részvényárak, nem elég meggyőző a rally, mert nincs forgalom. Nos, az alábbi ábra alapján ez koránt sincs így. A kereskedett részvények darabszáma csupán a 2009. évi összeomlásban tapasztalt kétségbeesett kitárazáshoz viszonyítva esett lényegesen, az évtized közepéhez mérten szignifikáns emelkedés tapasztalható.

    Ha azonban a forgalom dollárértékét nézzük, akkor végképp nincs szégyenkezni valója a new yorki tőzsdének. Míg 2009. év első negyedévében az átlagos SP500 árfolyam valahol 800 pont körül alakult, mára az index 70 százalékkal emelkedett, így az alacsonyabb kereskedett részvényszámhoz lényegesen magasabb értékben mért forgalom tartozik. A forgalom tehát még a korábbi csúcshoz képest is emelkedett!

    Mi a véleményed erről?

    • Az a velemenyem, hogy mindent az adott kornyezeteben kell megnezni tehat nem a 7 evvel ezelottihez. A forgalom dollarerteke sohasem erdekelt kulonoskeppen – errol legjobban 2000 tavasza tudna meselni, amikor ropkodtek a sokszaz dollaros papirok, amelyek aztan toredekukre csokkentek alig 2-3 ev alatt. Barmikor tobbre tartok (tradelhetoseg szempontjabol) egy egy dollaros papirt, amibol 10millio tradingel naponta, mint mondjuk egy 1000 dollaros reszvenyt alig tizezer darabos forgalommal. A dollar forgalom azonos, de az elobbi egy likvid papirnak szamit, az utobbit pedig nagy ivben el kell kerulni.

      Masik szempont hogy a forgalom hany szazalekat teszik ki a komputeres algoritmusok altal vegzett kereskedes. Ez 7 evvel ezelott csupan toredeke volt a mainak (nem regen irtam is rola, miszerint mar az SEC is vizsgalja a dolgokat). Egy algoritmus tobb szazszor is kereskedest generalhat ugy, hogy a papir el sem mozdul vagy csak minimalisat, ahogy a komputer uti a bid-et aztan az ask-et. Ez valoban kereskedesnek minosul (sot, nagyon is profitabilis az algoritmus uzemeltetoje szamara), de a publikum szamara zero erteke van. Semmi koze a tozsde eredeti szerepehez. A statisztikakat javitja, de a gyakorlatban gatolja a “rendes tradereket”.

Leave a comment